Bioenergia

A biogázok földgáz közszolgáltatásban történő alkalmazásának minőségi feltételrendszere Magyarországon
Abstract: A földgáz, mint energiahordozó minden európai ország primer energia mérlegében megjelenik. A felhasználási igény fokozatosan növekedik, miközben a rendelkezésre álló források -az újonnan felfedezett földgázmezők számának növekedése mellett is- csökkennek. A földgáz importfüggőség kérdése Magyarországon a legsúlyosabb Európában, mivel primer energia mérlegünkben ez az energiahordozó 40,4 %-ot (!) képviselt 2007-ben a Magyar Energia Hivatal legfrissebb adatai szerint. Ennek az éves szinten 452 PJ gáz alapú energiának csupán 19,5 %-a volt hazai termelés. A teljes importált mennyiség orosz forrásokból érkezik, tehát az ellátás nem diverzifikált. A kérdést tovább súlyosbítja a 2006, illetve 2009 januárjában felszínre került orosz-ukrán „gázárvita”, mely éppen a leghidegebb téli napokban okozott komoly import mennyiség kiesést az ország gázellátásában.
A biogázok elterjedése előtt álló akadályok és korlátok Magyarországon 2011-ben
Abstract: Előzmények: Az új magyar energiapolitika fontos alapdokumentuma a „Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv” (a továbbiakban: Nemzeti Cselekvési Terv, NCsT), amelyet a magyar kormány 2010. december 22-i ülésén megtárgyalta, és jóváhagyta.
Biogáz a földgázrendszerben
Abstract: A hazai megújuló energiaforrások között a biomassza képviseli a legnagyobb részarányt. A biogázban, mint a biomasszák egyik csoportjában rejlő potenciális lehetőségeket látva, kézenfekvőnek tűnhet annak minél szélesebb körű hasznosítása. Jelenleg a biogázokból hő és villamos áram előállítása történik – betudhatóan a jogi és szabályozási környezetnek (kötelező „zöldáram” átvétel) –, amely mellett az európai piacokon már megjelentek a biogázok földgáz minőségűre történő tisztításhoz szükséges technológiák. Mindez azt jelenti, hogy egy kedvezően változó jogszabályi környezetben hamarosan hazánkban is megjelenhet a biogázok földgázhálózati betáplálásának tényleges igénye. A biogáz, mint megújuló energiaforrás, összetételéből és fizikai tulajdonságaiból adódóan nagyon hasonló a csővezetékben szállított fosszilis tüzelőanyaghoz, a földgázhoz. A hasonlóságot kihasználva így a földgázzal megegyező minőségű megújuló energia táplálható be a meglévő hálózatba, és hasznosítható a földgázra beszabályozott készülékekben.
A biogáznak földgáz vezetékbe történő betáplálását befolyásoló műszaki, jogi és pénzügyi szempontok az Európai Unióban
Abstract: A megújuló energiaforrások igénybevétele világszerte az energiagazdálkodás egyik központi feladata. Alkalmazásukat a környezetvédelmi érvek mellett a szénhidrogén készletekkel való takarékos gazdálkodás követelményei is indokolják. A biogáz szerepe ez utóbbi szempont szerint kiemelt jelentőségű. Megfelelően előkészített és tisztított állapotban a megújuló energiaforrásoknak ez a fajtája alkalmas meglévő földgázfogyasztó készülékek üzemanyag ellátására azok (kismértékű) módosítása mellett. Alkalmazásának terjedése szempontjából ez egy lényeges kritérium. Vélhetőleg ez a körülmény is közrejátszott abban, hogy Európa biogáz termelésének növekedési rátája a 2006 évi 13,5%-ról 2007-ben 20% fölé emelkedett, megközelítve a 6mtoe mennyiséget. Előrejelzések szerint a tendencia erősödése várható [1]. A biogáz előállítás helyszínén (közelében) történő lokális hasznosítás ill motor üzemanyagként való alkalmazás mellett a meglévő földgázellátó hálózatba történő betáplálásra is számos referencia létesült Európa szerte. A megoldás előnye, hogy a termelés és fogyasztás szétválása egy teljesen rugalmas ellátási láncolat kialakulását teszi lehetővé.
Biztonságtechnikai kockázat?
Abstract: Az utóbbi időben egyre erősödni látszik az igény a különböző forrásból származó biogázok földgázhálózati betáplálására. A növekvő energiaigény, a kimerülő fosszilis energiaforrások, a környezetvédelmi törekvések mind-mind egyre nagyobb prioritást adnak ezen szerves anyagból előállított energiának az európai energiapolitikában. A biogáz amellett, hogy teljes mértékben kielégíti az energiahordozókkal szemben támasztott környezetvédelmi törekvéseket, kis mértékben hozzájárulhat az európai importfüggőség csökkentéséhez is.
Elméleti biogáz potenciál – Egy európai uniós kutatási projekt részeredményei
Abstract: Az Európai Unió nem csak szorgalmazza a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű elterjedését, hanem jelentős anyagi hátteret is biztosít pályázatok útján. Az alábbi cikk a biogázok elterjedésének elsősorban adminisztratív korlátait felkutató és ezek megoldására javaslatokat kidolgozó REDUBAR elnevezésű, az EIE keretprogramban szereplő nyertes pályázat egyik, a Miskolci Egyetem által kidolgozott részeredményét mutatja be. A kutatási részfeladat célja egy olyan számítási eljárás kidolgozása volt, mely alkalmas az egyes, pályázatban szereplő országok elméleti biogáz potenciáljainak meghatározására. A cikk részletesen bemutatja a számítási eljárás elméleti hátterét a Magyarországra vonatkozó számítási adatokkal együtt.
A megújuló energiaforrások társadalmi háttérvizsgálata a Hernád-völgy településein, különös tekintettel a dendromassza-alapú közösség hőenergia-termelésre
Abstract: Az emberiség energia-felhasználása a gazdasági fejlődés és a népességgyarapodás következtében folyamatosan növekszik. A fosszilis energiahordozó készletek folyamatos és egyre intenzívebb kitermelése, felhasználása számos gazdasági és környezti problémát vett fel. Ezek manapság is komoly gondot jelenteken, de a jövőben beláthatatlan következményekkel járnak.
A megújuló energiák, különös tekintettel a biomassza felhasználására
Abstract: A megújuló energiák között a szilárd biomassza felhasználása a legrégebbi eredetű. A fafűtéses tűzhelyek végigkísérik az emberiség történetét. A fosszilis energiahordozók elégetésére szolgáló modern technológiák sem küszöbölték ki e fűtési módot. Az ásványi eredetű fűtőanyagok földi készleteinek megfogyatkozása és a környezetszennyezés miatt napjainkban ismét napirendre került a megújuló energiák között a biomasszából nyerhető energia kérdésköre.
A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein
Abstract: A gazdasági és a lakossági energiaigény zavartalan és folyamatos kielégítése minden társadalmi berendezkedésnek alapvető feladata. Energiatakarékos termelés–fogyasztás érhető el a fosszilis energiahordozók felhasználási ütemének mérséklésével, a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű felhasználásával, valamint a (rossz) fogyasztói szokások megváltoztatásával. Hazánkban a megújuló energiaforrásokra alapozott decentralizált hőenergia-termelésre leginkább a szilárd biomasszát felhasználó fűtőművek a legalkalmasabbak. Az ilyen beruházások, de leginkább a falufűtőművek megvalósíthatóságának alapfeltételei a meglévő természeti potenciál, a társadalom- és gazdaságföldrazi tényezők, valamint az érintett közösség támogatása és igénybevétele. Jelen tanulmány a fent nevezett feltételek közül a társadalomföldrajzi tényezőket elemzi, különös tekintettel a népességszám és a demográfiai változások szerepére.
A biomassza hasznosításának társadalmi megítélése a Hernád völgyében
Abstract: A megújuló energiaforrások az EU országaiban és köztük Magyarországon is napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak az energiatermelésben. A fosszilis energiahordozók kimerülése, a jelenlegi energiatermelés okozta környezeti hatások és a növekvő energia költségek az egyes országok számára stratégiai fontosságúvá tették a megújulók minél szélesebb körben történő alkalmazását. Magyarországon, a nemzetgazdaság ágazatain túlmenően az energiafelhasználás jelentős részéért felelős lakossági szektorban lehetséges és indokolt is a hasznosítás nagyobb aránya. A fenntartható, illetve környezetkímélőbb energiatermelés érdekében az elmúlt években tett intézkedések sem lakossági, sem a közületi szinteken nem hozták a várt eredményeket. A megújuló energiaforrások tudatos hasznosításának viszonylag alacsony szintje egyrészt magyarázható a beruházáshoz/ változtatáshoz elengedhetetlen tőke hiányával, másrészt a támogatások szűkös és vitatható elosztási rendszerével. A széleskörű elterjedést akadályozó további tényezők a magyar lakosságra és a gazdasági szereplőkre jellemző alacsony környezet- és energiatudatosság, az alulinformáltság, valamint a nem megfelelő minőségű és mennyiségű tájékoztatás.
A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein
Abstract: A gazdasági és a lakossági energiaigény zavartalan és folyamatos kielégítése minden társadalmi berendezkedésnek alapvető feladata. Energiatakarékos termelés–fogyasztás érhető el a fosszilis energiahordozók felhasználási ütemének mérséklésével, a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű felhasználásával, valamint a (rossz) fogyasztói szokások megváltoztatásával. Hazánkban a megújuló energiaforrásokra alapozott decentralizált hőenergia-termelésre leginkább a szilárd biomasszát felhasználó fűtőművek a legalkalmasabbak. Az ilyen beruházások, de leginkább a falufűtőművek megvalósíthatóságának alapfeltételei a meglévő természeti potenciál, a társadalom- és gazdaságföldrazi tényezők, valamint az érintett közösség támogatása és igénybevétele. Jelen tanulmány a fent nevezett feltételek közül a társadalomföldrajzi tényezőket elemzi, különös tekintettel a népességszám és a demográfiai változások szerepére.
A BIOLÓGIAI EREDETŰ ENERGIAHORDOZÓK TERMELÉSÉNEK ÉS FELHASZNÁLÁSÁNAK NÉHÁNY AKTUÁLIS KÉRDÉSE
Abstract: A biomassza a bolygónk teljes, a szárazföldön és a vizekben élő és a közelmúltban (tehát nem geológiai időn belül) elpusztult biológiai eredetű szervesanyag-tömegét (növények, állatok mikroorganizmusok) jelenti az ember testtömegét kivéve, de beleértve a biotechnológiai ipar termékeit, a biológiai átalakítók (ember, állatok és feldolgozó ipari tevékenységek) összes biológiai eredetű termékét, hulladékát és melléktermékét is. A biomassza-hasznosítás fontosabb irányai az élelmiszertermelés, takarmányozás, energetikai hasznosítás, valamint az agrár-ipari termékek alapanyag gyártása. Az energiatermelés az egyik legősibb, bár közel sem az egyetlen, vagy a legjelentősebb felhasználási lehetősége az élőlények által termelt szervesanyag tömegnek. A felhasználási módok közötti egyensúly fennmaradását ezért mindig szem előtt kell tartani a jövőbeli energetikai célú felhasználás-bővítés tervezése során.
A DENDROMASSZÁRA ALAPOZOTT HŐENERGIA- TERMELÉS REALITÁSA MAGYARORSZÁGON
Abstract: A gazdasági és a lakossági energiaigény zavartalan, és folyamatos kielégítése minden társadalom alapvető feladata. Energiatakarékos termelés– fogyasztás érhető el a fosszilis energiahordozók felhasználási ütemének mérséklésével, a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű felhasználásával, valamint a (rossz) fogyasztói szokások megváltoztatásával. Hazánkban a megújuló energiaforrásokra alapozott decentralizált hőenergia-termelésre leginkább a szilárd biomassza használható fel. A fosszilis energiahordozók drágulása miatt egyre inkább előtérbe került a tűzifa intenzívebb felhasználása. Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy a jelenleg felhasználható dendromassza milyen feltételek mellett képes kielégíteni a folyamatosan növekvő igényeket.
Versenyképes megoldást jelentenek-e a szilárd biotüzelőanyagok?
Abstract: Az elmúlt évtizedben gyakran emlegetett klímaváltozás, globális felmelegedés, valamint a kimerülő fosszilis energiahordozók árainak növekedése a világszerte növekvő energiaigények tükrében cselekvésre késztetnek. Véleményem szerint elsősorban azokban a szektorban indokolt intézkedéseket tenni és beruházásokat eszközölni, ahol a legnagyobb energia-megtakarítás érhető el. A hazai energiafelhasználás 40%-a épületek energiaellátását jelenti, a kétharmadot képviselő hőenergia-igény 65%-a vezetékes földgázzal üzemelő rendszer formájában realizálódik. Ennek okán a földgázüzemű rendszereket működtető kisfogyasztóknak érdemes fontolóra venni, hogy jelenlegi, otthoni fűtőrendszerük mennyire energiatakarékos, hatékony, olcsó, vagy éppen környezetbarát. A kutatás előzetes eredményei szerint a biomasszából készült tömörítvények versenyképes alternatívái lehetnek a földgázzal üzemelő egyéni rendszereknek. További számítások segítségével felállításra került egy preferencia sorrend, mind a költségek szempontjából, mind kényelmi szempontok szerint. A modellszámítás arra enged következtetni, hogy bizonyos feltételek mellett érdemes áttérni szalma-, hasábfa-, pellet- vagy biobrikett-tüzelésre. A 2013-as gazdasági viszonyokat tekintve a földgáz és a hasonló kényelmet nyújtó tűzipellet szinte megegyező éves költségekkel jár, míg az olcsóbb biobrikett és tűzifa használata csak a felhasználásukkal járó kényelmetlenséget is vállaló fogyasztók részére ajánlható.
Földgáz -és megújuló energia alapú fűtési rendszerek beruházás gazdaságossági vizsgálata egy 100 nm-es családi ház példáján keresztül
Abstract: Magyarországon a háztartások által felhasznált energia legnagyobb részét földgáz alapú fűtési rendszerek teszik ki. Az elmúlt évek nagymértékű és gyakori áremelései, valamint az ellátáskörüli bizonytalanságok indokolttá teszik olyan módszerek keresését, amelyek kiválthatják a földgáz kazánokat. Dolgozatomban egy 100m2-es családi ház földgáz-és megújuló energia alapú fűtési módjainak gazdasági értékelésére és a beruházások gazdaságosságának vizsgálatára vállalkoztam. Elsődleges célom annak megállapítása volt, milyen feltételek mellett érdemes áttérni a legelterjedtebb fosszilis energiahordozón alapuló fűtésről szalma-, pellet- vagy biobrikett-tüzelésre. Számításaim szerint a biomasszából készült tömörítvények versenyképes megoldásai lehetnek a földgázzal üzemelő egyéni rendszereknek. A 2013-as gazdasági viszonyokat tekintve a földgáz és a hasonló kényelmet nyújtó tűzipellet szinte megegyező éves költségekkel jár, míg az olcsóbb biobrikett, tűzifa és szalma használata csak a felhasználásukkal járó kényelmetlenséget is vállaló fogyasztók részére ajánlható.
Internet-orientated Hungarian car drivers’ knowledge and attitudes towards biofuels
Abstract: The respondents rated the most important questions of the questionnaire on a Likert scale. The responses greatly deviated from the normal distribution; therefore, the Kruskal–Wallis H and Mann–Whitney U were used to test the differences of knowledge about and interest in biofuels and of differences between the most important characteristics of the analysed clusters. As opposed to other studies in this topic, respondents’ self- knowledge and real awareness about biofuels were examined jointly. As a result, it was concluded that 78% of those who rated their knowledge appropriate are relatively realistic about the depth of their knowledge. Significantly less respondents had practical experience with biodiesel than ethanol, but the results of the crosstable analysis suggest that these respondents know biofuels more than those who had practical experience with ethanol. Although respondents are basically positive about biofuels, there are significant differences between them. Based on the result of the attitude analysis, respondents were classified into three typical clusters: the indecisive, the supporters and the sceptics. The three clusters can be clearly distinguished from each other in terms of their ways of thinking and they probably represent the opinions of the drivers about biofuels well. Compared with other countries’ surveys, the results suggest that there are many similarities and differences between Hungarian car drivers’ perceptions to biofuels. It is our opinion that the findings of our examinations are capable of focusing decision-makers’ attention, as they corroborate the singificance of conveying knowledge and influencing others online.
Újabb generációs bio-üzemanyagok perspektívái
Abstract: Az életszínvonal növelése – az energiatakarékossági intézkedések ellenére – egyre több energiát kíván. Ez elsősorban a fejlődő országokban jelentkezik, hiszen ott az energiatakarékosság sokszor még gyermekcipőben jár, de hatással van a hazai importenergia árára, beszerzésének biztonságára, valamint mezőgazdasági piacainkra is. A Világ energiafogyasztása 2001–2007-ben évente átlagosan 2,6 %-kal növekedett, amit lényegesen meghaladott a bruttó hazai termék (GDP) emelkedése (4,0 %), vagyis a fajlagos energiafogyasztás a 2008-as válság előtti években egyre hatékonyabbá vált, a válságot követően mindkét érték visszaesett. Nagy problémaként jelentkezett akkor és napjainkban is azonban a termelés és a felhasználás térbeli struktúrájának eltérése, az EU energiafüggősége eléri az 55, míg az olajimport a 80 %-ot, hazánk pedig még kiszolgáltatottabb, az összes energiánál 66 %-os, az olajtermékeknél közel 90 %-os importhányaddal (KSH, 2009).
Tests of Differential Diesel fuels in engine testing room
Abstract: The portion of oil could be estimated 33 % of global primary energy consumption in 2012 (BP, 2012) and its average price – beside the products produced from it as well - significantly increased, unlike the demand for transport which has been reduced. This tendency is expected to remain unchanged in the long run, therefore, there is a great importance for the variety of diesel fuel distributors, in comparison of the ratio value for each of them, and replacing them with biodiesel can be used in the comparison. We executed 3 dynamometer measurements performed to determine three different dealers purchased diesel oil, some economical examinations of the diesel oil retail price, and the use of biodiesel all based on the expected economic studies in the literature studies of extra fuel consumption values.
Első generációs bio-hajtóanyagok alkalmazása a helyi tömegközlekedésben
Abstract: Az életszínvonal növelése – az energiatakarékossági intézkedések ellenére – egyre több energiát kíván. Ez elsősorban a fejlődő országokban jelentkezik, hiszen ott az energiatakarékosság sokszor még gyermekcipőben jár, de hatással van a hazai importenergia árára, beszerzésének biztonságára, valamint mezőgazdasági piacainkra is. A Világ energiafogyasztása 2001–2007-ben évente átlagosan 2,6%-kal növekedett, amit lényegesen meghaladott a bruttó hazai termék (GDP) emelkedése (4,0%), vagyis a fajlagos energiafogyasztás a 2008-as válság előtti években egyre hatékonyabbá vált. Nagy problémaként jelentkezett akkor és napjainkban is azonban a termelés és a felhasználás térbeli struktúrájának eltérése, az EU energiafüggősége eléri az 55, míg az olajimport a 80 %-ot (KSH, 2008).
A biogáz-előállítás jelenlegi helyzete
Abstract: A hígtrágya és a szennyvíz tárolása, kezelése és kijuttatása kötelező, ám költséges feladatot ró a mezőgazdasági vállalkozásokra és az önkormányzatokra. A biogáz előállítása még a megújulós eljárások között is egyedülállóan hatékony eljárás, a következő (közismert, ám lényeges) tényezők miatt...
A hazai biomassza-hasznosítás
Abstract: Az energetika napjaink egyik kulcsfontosságú problémája, hiszen forrásoldalról (a rendelkezésre álló fosszilis energiák és a mezőgazdasági területek) és kibocsátási oldalról (üvegház-hatású gázok) is korlátozottak a lehetőségeink, fogyasztásunk viszont folyamatosan és nagymértékben nő. Az olaj és földgáz azonban nemcsak energiaforrás, hanem ipari alapanyag is: nélkülük nem működne többek között a vegyipar és a műtrágya-gyártás.
A bioetanol és a második generációs biohajtóanyagok
Abstract: A Világ talán legfontosabb, hosszú távon egyszerre nehezen megoldandó problémái az élelmiszer- és energia-ellátás, valamint az élhető környezet. Növekvő népesség számára, csak korlátozottan bővíthető területen kellene egyszerre élelmiszert és energiát előállítanunk. Az energetika napjaink egyik kulcsfontosságú problémája, hiszen forrásoldalról (a rendelkezésre álló fosszilis energiák és a mezőgazdasági területek) és kibocsátási oldalról (üvegház-hatású gázok) is korlátozottak a lehetőségeink.
A hazai melléktermék-hasznosítás
Abstract: A biomassza energetikai hasznosítása nem újkeletű eljárás, ám mai energetikai igényeink és problémáink nagyban különböznek az előző korokétól. Mivel a mezőgazdaságban megtermelt szerves anyagok elsősorban az élelmiszer- és takarmány-ellátást szolgálják, földjeink mennyisége és a termelés intenzitása pedig korlátozott, így rá kell döbbennünk, hogy megújuló energia-gazdálkodásunkban a „szűkös erőforrások” törvénye kell, hogy érvényesüljön. Az évente képződött biomassza-mennyiség, bár gyakorlatilag kifogyhatatlan, sokféle hasznosítási lehetősége mégis behatárolja energiaforrásként történő felhasználását. Hazánkban az élelmiszer-önellátás nem okozhatna problémát, az energiafelhasználásunk 70-75 %-át azonban importáljuk, ezért a képződött biomassza energetikai felhasználása valós alternatíva, fontos megtakarítási forrás lehet. A növénytermesztési melléktermékek, az egyéves szántóföldi növények és a többéves energetikai ültetvények azonban igen eltérő gazdasági-technológiai jellemzőkkel bírnak, amelyeket az 1. táblázatban mutatunk be.
THE EFFECTS OF THE GLOBAL ECONOMIC CRISIS ON THE MARKETS FOR FOSSIL AND RENEWABLE FUELS
Abstract: The 2008/2009 world economic crisis had significant impact on oil and fuel markets. This crisis has been developed from the meltdown of the American mortgage and financial market and spread throughout the global economy. As each country reacted differently to the crisis, the changes in the fuel market have also shown significant geographic variation. In our present research, the changes of the US, German and Hungarian fuel markets were analysed, looking for answers to the reasons behind different crisis reactions. We examined the tendency of fuel consumption, the changes of gasoline and diesel price elasticity and the possible effects of the crisis on the regulatory system.
A HAGYOMÁNYOS ERDŐK ÉS AZ ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK SOKRÉTŰ JELENTŐSÉGE
Abstract: Az erdő egy pótolhatatlan nemzeti kincs, anyagi biztonságot, szellemi felfrissülést nyújtó, környezetünk védelmében is alapvető művelési ág. A bölcsőtől a koporsóig elkíséri az embert a fa. Sok haszna pénzben ki sem fejezhető, mégis pótolhatatlan. Napjainkra már 2 millió ha-t borít erdő hazánkban, ennek éves növedéke hazánkban átlagosan 9,4 m3/ha, ami nemcsak a Világátlagot haladja meg, de – a fenyőfélék kivételével - Európában is a legjobbak között van. Az erdők eszmei értéke felbecsülhetetlen, gazdasági értékéről 1 billió Ft körüli becslések láttak napvilágot. A hagyományos erdők sokféle szociális funkciót látnak el, ám gazdasági szerepüknek, különösen a megnövekedett célú energiafa termelésének már napjainkban teljes mértékben nem képesek eleget tenni. Cikkünkben arra szeretnénk rámutatni, hogy a hagyományos erdők és a rövid vágásfordulójú energetikai faültetvények hasznosan és szükségszerűen kiegészítik egymást, más-más céllal, de mindkettőre szükségünk van!
Helyi közlekedés és hulladékgazdálkodás
Abstract: A nagyvárosokban vagy környékükön működő szennyvíztelepe- ken nagy mennyiségű biogáz állítható elő, amelynek költség- hatékony tisztításával jó minőségű, sűrített biometán (CBG1) állítható elő. A városi tömegközlekedésben üzemeltetett autó- buszok üzemanyagaként akár jelentős mennyiségű biometán használható fel. Komoly előny, hogy a sűrített földgáz (CNG2) és biometán értékesítésének feltételei nem függenek a gázszol- gáltatóktól, a helyi tömegközlekedésben történő felhasználáskor jelentkező károsanyag-kibocsátáscsökkenés pedig éppen ott (a belvárosokban) jelentkezik, ahol a légszennyezés a legkomo- lyabb problémát jelenti.
Algae production on pig sludge
Abstract: This report shows that pig manure can be used for algal production in small farms. Huge pig sludge amounts produced using actual methods in large-scale pig breeding farms is a major issue due to the lack of disposal options and potential water pollution. This issue may be solved by using pig sludge for algal biofuel production. Therefore, we stud- ied an economical method of algae production on pig sludge that can be operated on animal farms in Hungary with modest levels of investment.