Társadalom földrajz

A BRUTTÓ VILLAMOSENERGIA-FELHASZNÁLÁS ÉS A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK KÖZÖTTI KAPCSOLAT
Abstract: Kutatásom témája a bruttó hazai termék és a villamos energia közötti kapcsolat, és amennyiben feltételezhető az összefüggés, annak jellege. Ezen eredmények segítséget nyújthatnak egyes időbeli előrejelzésekben, becslésekben. A villamosenergia-rendszer is egy szolgáltatás, azonban a villamos energia sajátossága, hogy tárolni nem lehet, ezzel szemben a kereslet igen magas rá, ezért állandó termelésre van szükség (Gács, 2012). A pontos előrejelzéseket csak úgy lehet elkészíteni, ha a befolyásoló tényezőket is figyelembe veszik, amelyek többek között az évszakok, a napszakok, a munkanapok és a munkaszüneti napok váltakozása (Gács, 2012). Magyarország esetében a megtermelt villamos energia mennyisége elmarad a szükségeshez képest, azaz nem elégíti ki az igényeket, ezért villamos energia importra szorulunk.
ÁLTALÁNOS ISKOLÁS TANULÓK MEGÚJULÓ ENERGIÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FOGALMI TUDÁSÁNAK VIZSGÁLATA SZÓASSZOCIÁCIÓS MÓDSZERREL
Abstract: Energy requirement is increasing rapidly in the 21st century, which claims significant change in men- tality and habits of society. The future of the Earth is in our hands. Because of this, it is very important to know the operating-mechanism of the environment. School is the first field to teach the whole society to the best thinking mode. In our research, we investigate 4th and 7th grade students concep- tual structure contact to renewable energy. We use the word association test with four calling words, which appear at school and in the weekday’s life. These are: renewable energy, energy saving, power station, heating. In part of this investigation, we tried to show connections with students social back- ground factors and their conceptional structure. Results of this study show, these conceptions have weak connection to each other in stundent’s interpretative system, so students haven’t got enough knowledge in this topic, their information mostly come from the everyday life.
A KÖRNYEZETVÉDELEM HELYE A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÉPVISELŐTESTÜLETI BIZOTTSÁGI STRUKTÚRÁJÁBAN
Abstract: A környezetvédelem napjainkban megfigyelhető növekvő jelentősége következtében a helyi önkor- mányzatok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek ennek a területnek. A helyhatóságok esetében Magyarországon a legfontosabb szerepet a helyi képviselőtestületi tölti be, ugyanakkor a döntések előkészítésében igen fontos szerepet töltenek a különböző ágazati bizottságok. A bizottságok fela- dat- és hatásköre ugyan több területre terjed ki, mint amely a nevükből következne, ugyanakkor úgy vélem, hasznos megvizsgálni, mennyire van jelen a környezetvédelem a bizottságok elnevezésében, mivel ez bizonyos mértékig tükrözi a helyi vezetők preferenciarendszerét. A fentiek szellemében a tanulmány célja az 5.000 főnél népesebb települések esetében a helyi képviselőtestületi bizottságok vizsgálata, és válasz keresése az alábbi kérdésekre: - milyen mértékben van jelen a környezetvédelem a helyi képviselőtestületek bizottságaiban, és hogyan változott helyzete a 2014. évi önkormányzati választás után; - milyen tényezők határozzák meg a környezetvédelem jelenlétét a bizottsági struktúrában.
ÖNKORMÁNYZATI KÖRNYEZET- ÉS KLÍMAVÉDELEM NÉMET PÉLDÁK TÜKRÉBEN
Abstract: The current study focuses on the local level of environmental and climate protection. The most im- portant duties of German local governments are described from Hungarian point of view. In the field of urban planning, a detailed analysis of regulatory competencies is given regarding climate protec- tion. In this respect, local governments in Germany have much greater autonomy than in Hungary. In the national building law the problems of climate change and solutions in order to avoid harmful environmental impacts of renewable energy investments are seriously reflected. Overall, the German law can be a useful model in order to develop the Hungarian legislation. However, full transposition of the German model is not realistic at all, because the Hungarian public service sector is centralised and renewable energies have no real priority in the Hungarian energy policy.
A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK ENERGIAFEL- HASZNÁLÁSSAL ÉS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ÖSZTÖNZÉSÉVEL KAPCSOLATOS STRATÉGIA- ÉS JOGALKOTÁSA AZ ÖKOLÓGIAI FENNTARTHATÓSÁG NÉZŐPONTJÁBÓL
Abstract: In the focus of the paper below is the local governments’ strategy and law making which serves re- duction of energy consumption and the improvement of the utilization of renewable energy sources. In order to lay down the basics of this topic, the method of the research was the processing and evaluating of the related heterogenic and sometimes collateral scientific literature. It comes to the conclusion that for Hungarian local governments it is not an obligatory legal requirement to pre- pare energy strategies, however energy plans can contribute to protect the local environment and to save heavy costs by the rationalisation of local energy consumption.
SZINERGIÁK ÉS KONFLIKTUSOK AZ ENSZ FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI CÉLOK (2016-2030) ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK KÖZÖTT
Abstract: Synergy and conflicts between UN Sustainable Develeopment Goals (2016-2030) and renewable energy sources. In September 2015 the General Assembly of the United Nations (UN) accepted the 2030 Agenda for Sustainable Development including 17 Sustainable Development Goals including 169 more detailed Targets. These goals spread over all natural, societal and economical aspects of sustainability all over the world. The aim of our study is to specify those goals and detailed targets in which renewable energy sources are involved directly or indirectly. Before turning to these Goals and Targets, a reasonable classification of the 17 Goals, listed without any systematic order in the UN document, is provided. Our classification includes (i) Primary needs of humans (Goals 2, 3, 6 and 7) (ii) Equality between humans (1, 4, 5 and 10), (iii) Efficient, sustainable production (8, 9, 12 and 13), (iv) Landscapes in danger (11, 14 and 15) and (v) Worldwide cooperation (16, 17). From these Goals, No 7 (affordable and clean energy) and No 13 (climate action) are in synergy, but No 2 (zero hunger) might be in contradiction with extensive land use for bio-energy. In case of No. 15 (life on land), the synergy or contradiction depend on the intensity and structure of timber consumption, as bio-energy. Six further Targets are identified as related to renewable energies without relatedness of the complete Goals, they belong to.
Generalized residential building typology for urban climate change mitigation and adaptation strategies: The case of Hungary
Abstract: Climate change has a dual implication on the built environment: on one hand human settlements and buildings are vulnerable to the effects of changing climate and on the other hand the building sector has a significant climate change mitigation potential. The relevant sustainable development and building policies as well as the building design, construction and maintenance strategies should jointly respond both to adaptation to and mitigation of climate change. What should city developers focus on in order to plan a sustainable and safe city in a changing climate? This paper provides answers to this question, presenting a bottom-up methodology based on a generalized building typology of the residential building stock in order to estimate the mitigation potential and vulnerability of the residential sector. During the research, a case study has been implemented in Hungary to assess the structural impacts and vulnerability on the roof, particularly with respect to the wind load and to estimate the potential decrease of CO2 emission through refurbishment. Through the case study the paper highlights the most problematic areas of the city both from vulnerability and mitigation point of view where the attention of the city developers should be turned.
A Mobile Low Cost Thermal System for Mapping Buildings Heat Losses
Abstract: In tis this paper we describe a fast, low cost and high productive automatic mobile thermal mapping solution based on an infrared thermal camera integrated with an GPS and inertial system. We developed a software to export the integrated data into one of the most powerful web-based mapping tool as GoogleEarth®. The acquired thermal images (data) are then loaded as Overlay Images into GoogleEarth®, generating a visual, georeferenced database describing the thermal distribution of the facades of the buildings along the acquisition path. The project has been funded by TÁMOP- 4.2.2.A-11/KONV-2012-0041 European Program.
Defining energy- and cost-saving potentials and their application in optimal building refurbishment
Abstract: In this paper, we develop a rigorous theoretical framework and a practical implementation for the evaluation of the energy- and cost-saving potential of buildings. The goal is to promote sustainability in the context of building energetics by achieving the most efficient, optimal exploitation of the financial resources available for refurbishments. The practical realization of this concept requires the evaluation of the optimal refurbishment cost that maximizes the net energetic or financial savings during the life cycle of the building. On the one hand, too small a refurbishment cost might lock-in a substantial amount of energy and cost savings potential. On the other hand, refurbishment costs that are too high due to unnecessarily implemented energy-saving measures are likely to waste financial resources. The key concept behind the theory is the novel definition of the reference value used for the computation of the energy- and cost-saving potentials. From a mathematical point of view, the reference value is obtained by two subsequent optimizations. First, a constrained, single-objective optimization is used to evaluate the best energetic state of the building as a function of the refurbishment cost. Second, a simple unconstrained search must be performed to obtain the minimum value and the minimum place of the one-dimensional cost function. The proposed framework automatically provides personalized solutions corresponding to the actual technical characteristics of the building. These solutions are optimal under the given circumstances of the actual refurbishment, resulting in either the highest possible energy- or cost-saving amounts during the life cycle of the building.
Analysis of buildings solar heat gain
Abstract: In this paper a calculation method is shown to estimate the yearly incoming solar radiation. In Hungary there is a static method to calculate the solar heat gain however this method is not suitable for low energy or nearly zero energy buildings because the relevance of solar heat gain grows bigger by the thermal envelope's increasing thermal resistance. It is necessary to develop a more accurate calculating method. In this paper the solar heat gain calculation is based on geometrical and intensity calculations so a more accurate method is used to determine the solar heat radiation. By knowing the incoming solar radiation it is possible to calculate a building's yearly solar energy gain. In the case of low energy or nearly zero energy buildings the heat gain in the heating period should be maximized and in the summer period it must be minimized.
Maximal and Optimal DHW Production with Solar Collectors for Single Family Houses
Abstract: The energy performance of newly erected buildings has radically improved in the last decade in Europe. The process will continue in the following years. It is partly induced by the 2010/31/EC directive [1] on the energy performance of buildings. The directive prescribes that all new communal buildings erected after 2019 and all communal and residential buildings after 2021 have to be built as nearly zero energy buildings (NZEB). The directive also requires that the energy demand of NZEB buildings have to be covered to a very significant extent by on-site or nearby renewable energy sources. Thus, the better knowledge on low and nearly zero energy buildings and integration of renewable energies are key issues nowadays. These buildings have some special characteristics compared to traditional buildings, therefore they require a special, more detailed modeling approach.
Tetszőleges tájolású felületre érkező sugárzási nyereség számítása nappályamodell alapján
Abstract: A korszerű szigetelésű új épületek tervezésekor elengedhe- tetlen a szoláris nyereségek becslése, azonban erre jelenleg csak közelítő számítások állnak rendelkezésre. Hazánkban a beérkező napenergia mennyiségének meghatározása az MSZ 04-140-es szabványcsalád alapján történik. Sajnálatos módon ezek a szabványok már közel 35 évesek, és a számítás során több, ma már nem feltétlenül megengedhető elnagyolást tesz- nek. A szabványok egyik legnagyobb hibája, hogy a napener- gia-hozamot mindössze nyolcféle tájolásra és kétféle dőlés- szögre, és csak statikus módon lehet meghatározni, így nem felelnek meg a mai kor követelményeinek (Horváth, 2013).
Analysis of Energy Consumption Change of Office Buildings
Abstract: In this article a new office complex was taken as a model for analysing the effect of three passive energy-saving possibilities – the effect of building orientation, thermal insulation and thermo-physical properties of the glazing – on the heating and cooling demand. Knowing the heating and cooling demand energy consumption and operating costs can be estimated. By optimizing the building orientation it is possible to cut down the incoming solar radiation so in the summer period the cooling demand can be reduced. The savings rate depends on the orientation of the building’s glazing and the building’s built environment. As for the analysis of thermal insulation thickness and thermo-physical properties of the glazing the optimal structure can be determined by calculating the investment and operating costs. Based on the Net Present Value model calculations were done in order to determine the economic optimum on distinct interest rates and yearly increase of electricity fee.
Global solar energy trends and Hungary
Abstract: Policy support for renewable energy has increased considerably over the past decade. Two drivers underpin this trend: first, the effort to constrain growth in greenhouse-gas emissions and, second, concerns to diversify the supply mix (promoted particularly by high oil prices, especially in 2005- 2008). To address these concerns, more and more governments are adopting targets and taking measures to increase the share of renewables in the energy mix. Worldwide, traditional and modern renewables together supplied 27% of total demand for heat, or 1 059 Mtoe, in 2008. This increases to nearly 1 400 Mtoe (1 Mtoe = 42 PJ) in 2035 in the New Policies Scenario, meeting 29% of total demand for heat. The share of modern renewables in total renewables for heat grows from 29% to 48%. This paper is a comparison analysis of the global and the Hungarian renewable energy trends.
OPPORTUNITIES FOR THE ENERGY USAGE OF NON- -ARBOREAL AGRICULTURAL BY-PRODUCTS IN HUNGARY
Abstract: The member states of the European Union favour the renewable energy sources. Biomass is one of them. For those countries which have large agricultural area or forests, biomass means an important renewable energy potential. Biomass can be main product or secondary product, too. If the country uses its agricultural products for the food or feed industry, only the by-products can be raw materials for the energy industry. The paper analyses the economic aspects of the energy usage of non-arboreal agricultural by-products in Hungary. The authors study the burning of by-product in different types of power and heating plants. The authors approach the problem in two different ways: from the aspect of the farmer and from the aspect of the energy plant to decide the viability of different types of green plants, which use only tillage (non-arboreal) by-products. This research contains useful information about the energetic usage of tillage by-products for those countries which have large agricultural areas like Hungary.
Energetikai tömörítvények jellemzői és hasznosításuk
Abstract: A pellet- és a brikett tüzelés Nyugat-Európában egyre népszerűbb és dinamikus növekedést mutat. Az energetikai tömörítvényekkel üzemelő rendszerek elsősorban a kisebb fogyasztóknak, háztartásoknak kínálnak alternatívát. A tüzelőanyagok minősége kritikus a fatüzelésű fűtési rendszerek megbízható működésének szempontjából és jelentősen befolyásolja a gazdaságos felhasználásukat is. A nem megfelelő minőségű tüzelőanyag a hatékonyság csökkenéséből eredő költségnövekedést, és a berendezések károsodását okozhatja. Jelenleg Európában a tömörítvényekre vonatkozóan több nemzeti szabvány létezik. Az elmúlt években számos európai és hazai fórumon foglalkoztak az egységes európai minősítési módszerek és eljárások bevezetésével. A változás különösen a pelleteket érintő kérdésekben lehet sürgető. Kutatásunk során a pellet- és brikett-tüzelő rendszerek jellemző tulajdonságait, az energetikai tömörítvényekre vonatkozó hazai és nemzetközi szabványosítás folyamatait vizsgáljuk. Összehasonlítjuk az egyes fűtési megoldások költségeit, előtérbe helyezve a vásárlói döntéseket befolyásoló tényezőket.
REGIONAL DEVELOPMENT WITH RENEWABLE ENERGY UTILIZATION
Abstract: Most of the European countries favour the utilisation of renewable resources – mainly biomass – for energy purposes. Secondary products as energy resources have become more valuable, the production of energy crops has begun. Annual natural gas consumption in Hungary is about 15 billion m3; the country imports ca. 11–12 m3 of natural gas every year that costs 1000 billion HUF (3.7 billion EUR). We could save considerable sum of this money for the country, if we use local power supply to minimise gas import and modernise the buildings energetically. A possible solution to this problem can be the solid biomass-based decentralised (local, small-scale energy generation in several places) energy supply. High-efficiency wood chip burning combustion equipments are suitable for large consumers (e.g.: settlements, public institutions, industrial and agricultural buildings), while pellet or briquette burning systems are ideal for small consumers and households. The paper analyses the economic and social aspects of woodchips based district-heating on the examples of heating plants in Hungary.
Települési fejlődési pályák a Csereháton
Abstract: A tájföldrajzi értelemben vett Cserehát a magyar-szlovák országhatártól délre, a Hernád- és a Bódva- (illetve annak torkolata alatt a Sajó) folyók között csúcsára állított háromszögre emlékeztető területet öleli fel. Vizsgálatunk alapjául azonban a KSH 2004. január 1-től hatályos kistérségi lehatárolása szolgált. Az edelényi, encsi és szikszói kistérségek szinte teljesen lefedik a tájegységet, így az elemzés 104 településre – 1504,2 km2-re – terjedt ki (EKÉNÉ ZAMÁRDI I.–TÓTH T. 2004). A térség tradicionálisan elaprózott településszerkezetű, városhiányos és halmozottan hátrányos helyzetű, melynek elmaradottsága és periférikus mivolta több fázisban lezajlott leszakadásához köthető (G. FEKETE É. 1995). A szocializmust követően (BELUSZKY P. 1976) a rendszerváltás is tovább növelte a térség lemaradását, mely az ország újonnan formálódó térszerkezetében a külső periféria helyzetébe került (NEMES NAGY J. 1996). A kedvezőtlen helyzetet jelzi, hogy mindhárom kistérség beletartozik a leghátrányosabb 48 kistérséget felölelő csoportba (MAGYAR KÖZLÖNY 2004/47.), illetve Nemes Nagy József 2004-ben a készült versenyképességi elemzésében a 168 kistérség rangsorában a szikszói kistérség mindössze a 148., az edelényi a 149. és az encsi a 150. helyen állt (NEMES NAGY J. 2004).
A megújuló energiaforrások társadalmi háttérvizsgálata a Hernád-völgy településein, különös tekintettel a dendromassza-alapú közösség hőenergia-termelésre
Abstract: Az emberiség energia-felhasználása a gazdasági fejlődés és a népességgyarapodás következtében fokozatosan növekszik. A fosszilis energiahordozó készletek folyamatos és egyre intenzívebb kitermelése, felhasználása számos gazdasági és környezeti problémát vet fel.
A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN
Abstract: A megújuló energiaforrások alkalmazása a környezeti adottságokon túl függ az adott térség fogyasztói struktúrájától, történelmi, gazdasági és politikai hátterétől. Az alternatív energiaforrások széleskörű hazai elterjesztése szempontjából nem elhanyagolható tényező, hogy a lakosság körében mennyire ismertek, mennyire elfogadottak. Az érintett területek lakosságának tisztában kell lenni az alkalmazások következményeivel, hatásaival. Másfelől a lakosság véleménye visszajelzésként szolgálhat a különböző döntéshozói szintek felé – elsősorban a központi kormányzat felé – útmutatást nyújtva, például a kedvezőbb támogatási rendszerek kidolgozásában. A lakosságnak mint fogyasztónak a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos magatartását vizsgálva elsőként a gazdasági indíttatású viselkedését érdemes figyelembe vennünk: az energiahordozó kiválasztásánál döntő lehet az olcsóság. Döntésében befolyásolhatják a technológiáról (annak előnyeinek és hátrányainak tudatában) alkotott ismeretei, illetve saját szempontjai: mennyire kényelmes, megbízható, zavaró hatásoktól mentes stb. (Ekéné és Baros, 2004) Számolnunk kell az emberi hozzáállással, valamint egy-egy ilyen létesítmény tájképformáló hatásával. A regionális szintű beruházások során fontosnak látszik az érintett közösségeknek a beruházásba történő minél teljesebb körű bevonása (Woods et al., 1980), valamint a helyi szereplők közötti közös érdekekre épülő és a közösség számára jövedelmező együttműködések kialakítása (Giuliani, 1996).
A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK A HERNÁD VÖLGYÉBEN
Abstract: A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos vizsgálatok többsége a természeti potenciál feltárásával, a gazdaságos és hatékony üzemeltetéssel, valamint a jogi és környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozik. Jóval kevesebbre tehető azon magyarországi kutatások száma, amelyek a megújuló energiaforrások ismertségét, társadalmi megítélését vizsgálják. Ezen energiaforrások alkalmazása a környezeti adottságokon túl függ az érintett térség fogyasztói struktúrájától, történelmi, gazdasági és politikai hátterétől. Az alternatív energiaforrások széleskörű hazai elterjesztése szempontjából nem elhanyagolható tényező, hogy a lakosság körében mennyire ismertek, mennyire elfogadottak. Az érintett területek lakosságának tisztában kell lenni az alkalmazások következményeivel, hatásaival. Az évtized elején BOHOCZKY F. (2002.) szerint Magyarországon a megújuló energiaforrások felhasználásának viszonylag alacsony volta egyrészt abból adódott, hogy a lakosság jelentős része nem tudta melyek ezek, és hogyan hasznosíthatók. Mivel környezetük védelmének szükségessége még általában nem tudatosult az emberekben, ezért különösen fontos a tudatformálás mind az írott, mind az elektronikus sajtó útján. Az alternatív energiaforrások alacsony felhasználásának másik oka a fosszilis tüzelőanyagokhoz való hozzájutás biztonsága és a megszokás, amelyről az emberek nehezen mondanak le. Ezen megállapításokat jórészt igazolta egy 2003-ban a Csereháton végzett kérdőíves vizsgálatsorozat is.
MÓDSZER A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI ELFOGADOTTSÁGÁNAK MÉRÉSÉRE
Abstract: Az energiatermelés- és felhasználás megváltoztatására irányuló, megújuló forrásokat hasznosító energetikai beruházások sokszor, a fenntartható fejlődés felé tett első lépések egyikének tekinthetők. Ezek kedvező hatásai mára jól ismertek, többek között az a tény is, hogy hozzájárulnak az érintett területek környezeti minőségének megváltozásához, valamint gazdasági-társadalmi jólétének fejlődéséhez. A beruházások sikerességét meghatározó kulcstényezők között a természeti adottságokat és abból következő különböző gazdasági mutatókat említik meg. A megújuló energiaforrások alkalmazása azonban a környezeti adottságokon túl függ az adott térség fogyasztói struktúrájától, történelmi, gazdasági és politikai helyzetétől. Ma már elfogadott tény az is, hogy a fenntartható fejlődés koncepciója három, egyenlő fontosságú (környezeti, gazdasági, társadalmi vagy társadalmi-kulturális) komponensre épül. Joggal merül fel a gondolat, hogy a befogadó környezet lakosságának véleményét is figyelembe kell venni, amelynek ismerete a beruházás megvalósítása és sikere viszonylatában igen fontos lehet. Ehhez olyan módszerre van szükség, amely a felmerülő társadalmi hatások számszerűsítésével, nagyobb mértékű lakossági támogatást szerezhet a beruházásnak.
Hátrányos helyzetű települések fejlesztési lehetőségei bioenergetikai beruházások segítségével Gönc példáján
Abstract: Napjainkban Magyarország területfejlesztési stratégiájának egyik kulcskérdése a hátrányos helyzetű térségek fejlesztése. Ezen települések rendkívül kedvezőtlen demográfiai, etnikai, munkanélküliségi, oktatási, valamint gazdasági mutatókkal rendelkeznek, ezért meglehetősen nehéz olyan megoldást találni, ami lehetőleg komplex módon javítaná helyzetüket. Az utóbbi évek földgáz árának növekedése következtében egyre több önkormányzatnak köztük Gönc településének is problémát jelent a fűtési költségek finanszírozása. A város megújuló energiák tekintetében kedvező adottságokkal rendelkezik, melyek közül a biomassza potenciál emelhető ki leginkább. Bai A. 2012-es felmérése alapján a város 16-19-km-es körzetében egy 6 MWth-os kazán stabil működtetéséhez elegendő fásszárú biomassza képződik évente. A település önkormányzata által üzemeltetett intézmények igen közel fekszenek egymáshoz, ezért lehetőség lenne egy biomassza felhasználású hőközpont létesítésére. Az új kazán számításaink szerint jelentősen lecsökkentené a fűtési költségeket, valamint munkát kínálna a város, illetve a környező települések munkanélküli lakosságának.
A szél- és napenergia ismertsége a Hernád-völgy településein
Abstract: A megújuló energiaforrások szinte az egész világon, de kiváltképpen az EU országaiban így Magyarországon is napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak az energiatermelésben. A fosszilis energiahordozók kimerülése, a jelenlegi energiatermelés okozta környezeti hatások és a növekvő energia költségek az egyes országok számára stratégiai fontosságúvá tették a megújulók minél szélesebb körben történő alkalmazását. Magyarországon, a nemzetgazdaság ágazatain túlmenően az energiafelhasználás jelentős részéért felelős lakossági szektorban lehetséges és indokolt is a hasznosítás nagyobb aránya. A fenntartható, illetve környezetkímélőbb energiatermelés érdekében az elmúlt években tett intézkedések sem lakossági, sem hivatali szintjen nem hozták a várt eredményeket. A megújuló energiaforrások tudatos hasznosításának viszonylag alacsony szintje egyrészt magyarázható a beruházáshoz/változtatáshoz elengedhe- tetlentőkehiányával,másrésztatámogatások szűkös és vitatható elosztási rendszerével. A széleskörű elterjedést akadályozó további tényezők a magyar lakosságra és a gazdasági szereplőkre jellemző alacsony környezet- és energiatudatosság, az alulinformáltság, valamint a nem megfelelő minőségű és mennyiségű tájékoztatás. Az emberek kevés segítséget, információt és ösztönzést kapnak az energiafogyasztásuk csökkentéséhez, a megújuló energiaforrások felhasználásához és az energiatakarékos szemlélet elsajátításához. A lakosság szemléletformálása, új fogyasztói szokások kialakítása jelentősen meggyorsítaná a környezet- és energiatakarékos rendszerek és megoldások elterjedését. Ezen folyamat első lépéseként képet kell alkotni a lakosság ilyen irányú jelenlegi ismeretéről ahhoz, hogy a későbbiekben, a gyakorlatban széles körben hasznosítható, érdemi információk a megfelelő formában és módon érjék el az embereket. A korrekt, hiteles tájékoztatás révén mindenki közelebb kerülhet a megújuló energiaforrások közvetlen vagy közvetett módon történő felhasználásához. A 75794K számú OTKA pályázat keretében a magyarországi Hernád-völgy egy részében a szél- és napenergia hasznosításhoz elengedhetetlen szélirány,szélsebesség és napsugárzás mérések mellett ezen energiaforrások lakossági ismertségének, társadalmi elfogadottságának feltárására is sor került. Az itt élők véleménye nagyban meghatározza a jövőbeni tényleges felhasználás mértékét. A kutatási területen a fent említett energiaforrások sajátosságaiból adódóan, a szél esetében elsősorban a villamosenergia-termelés jöhet számításba. A napenergia hasznosítás esetében mind az áram-, mind a hőtermelés – leginkább, mint használati melegvíz-készítés – reális alternatívaként jelenik meg.
A biomassza hasznosításának társadalmi megítélése a Hernád völgyében
Abstract: A megújuló energiaforrások az EU országaiban és köztük Magyarországon is napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak az energiatermelésben. A fosszilis energiahordozók kimerülése, a jelenlegi energiatermelés okozta környezeti hatások és a növekvő energia költségek az egyes országok számára stratégiai fontosságúvá tették a megújulók minél szélesebb körben történő alkalmazását. Magyarországon, a nemzetgazdaság ágazatain túlmenően az energiafelhasználás jelentős részéért felelős lakossági szektorban lehetséges és indokolt is a hasznosítás nagyobb aránya. A fenntartható, illetve környezetkímélőbb energiatermelés érdekében az elmúlt években tett intézkedések sem lakossági, sem a közületi szinteken nem hozták a várt eredményeket. A megújuló energiaforrások tudatos hasznosításának viszonylag alacsony szintje egyrészt magyarázható a beruházáshoz/ változtatáshoz elengedhetetlen tőke hiányával, másrészt a támogatások szűkös és vitatható elosztási rendszerével. A széleskörű elterjedést akadályozó további tényezők a magyar lakosságra és a gazdasági szereplőkre jellemző alacsony környezet- és energiatudatosság, az alulinformáltság, valamint a nem megfelelő minőségű és mennyiségű tájékoztatás.
A megújuló energiaforrások ismertségének és alkalmazásának jelenlegi helyzete a Hernád-völgy hátrányos helyzetű településein
Abstract: A megújuló energiaforrások az EU országaiban és köztük Magyarországon is napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak az energiatermelésben. A fosszilis energiahordozók kimerülése, a jelenlegi energiatermelés okozta környezeti hatások és a növekvő energia költségek az egyes országok számára stratégiai fontosságúvá tették a megújulók minél szélesebb körben történő alkalmazását. Magyarországon a nemzetgazdaság ágazatain túlmenően az energiafelhasználás jelentős részéért felelős lakossági szektorban lehetséges és indokolt is a hasznosítás nagyobb aránya. A fenntartható, illetve környezetkímélőbb energiatermelés érdekében az elmúlt években tett intézkedések a lakosság szintjén sajnos nem hozták a várt eredményeket. A megújulók tudatos hasznosításának viszonylag alacsony szintje egyrészt magyarázható a beruházáshoz/változtatáshoz elengedhetetlen tőke hiányával, másrészt a támogatások szűkös és vitatható elosztási rendszerével. A széleskörű elterjedést akadályozó további tényezők a magyar lakosságra és a gazdasági szereplőkre jellemző alacsony környezet- és energiatudatosság, valamint az alulinformáltság és a nem megfelelő minőségű és mennyiségű tájékoztatás. Az emberek kevés segítséget, információt, ösztönzést kapnak az energiafogyasztásuk csökkentéséhez, a megújuló energiaforrások felhasználásához és az energiatakarékos szemlélet elsajátításához. A lakosság szemléletformálása, új fogyasztói szokások kialakítása jelentősen meggyorsítaná a környezet- és energiatakarékos rendszerek és megoldások elterjedését. Ezen folyamat első lépéseként képet kell alkotni a lakosság ilyen irányú, jelenlegi ismeretéről ahhoz, hogy a későbbiekben a gyakorlatban széles körben hasznosítható, érdemi információk a megfelelő formában és módon érjék el az embereket.
A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI A HERNÁD VÖLGYÉBEN
Abstract: Magyarországon 2020-ig megközelítőleg 6000-6500 megawattnyi új áramtermelő-kapacitás kiépítésére lenne szükség ahhoz, hogy fedezhető le- gyen az évente 1,5-2%-kal növekvő hazai áramigény és ki lehessen váltani a régi, műszakilag és környezetvédelmi szempontból elavult erőműveket (IL- LÉS, 2008). A megújuló energiaforrások a teljes primer energiafelhasználáson belül Magyarországon 2002-ben 3,6%-ot, míg 2008-ban 5,8%-ot tettek ki. Ezzel az értékkel Magyarország az uniós tagországok között az utolsó har- madban foglal helyet. A megújulókból származó energiatermelés növekedése leginkább a (szilárd) biomassza intenzívebb felhasználására, valamint az erő- sen szabályozott szélerőművek egyre népszerűbb telepítésére vezethető visz- sza. Részben a fent említett okok miatt, részben az Európai Unió Energia és Klímacsomagjához kapcsolódóan Magyarország célul tűzte ki 2020-ig a megújuló energiaforrások 13%-os részarányának elérését a teljes primer energiafelhasználáson belül.
SPATIAL DIFFUSION OF ENERGY EFFICIENT BUILDINGS: A WESTERN EUROPEAN CASE STUDY
Abstract: Among the various environmental problems arising today, special attention must be paid to the issues related to energy; in particular one of the most important tasks to address environmental issues is the decreasing of the energy consumption of buildings. As a result, much attention has been given recently to research projects aiming to analyze the technological, economical and environmental features of energy efficient buildings. The goal of our paper is to examine the spatial diffusion of energy efficient buildings built in Germany which country plays a very important role in this field. Within the framework of our research we will highlights the differences between the German “Länder” (federal states) and the settlements of different sizes, as well as, the observable peculiarities with regard to the individual building types.
A biomassza és a zöld energia jelentősége és társadalmi elfogadottsága – egy fejletlen magyar térség pédáján
Abstract: A biomasszából származó energia jövője a globális (nemzeti, regionális és helyi) energiarendszerben számtalan tényezőtől függ, többek között a helyi társadalom megújuló energiaforrásokhoz való viszonyulását, beleértve a biomasszát is. A tanulmány egy Magyar példán keresztül foglalkozik a biomasszából származó energia hasznosítási lehetőségeivel valamint a hasznosítás társadalmi aspektusait, elfogadottságát vizsgálja egy alulfejlett térségben. A kutatáshoz az adatgyűjtés kétféleképpen zajlott. A primer kutatás kérdőíves vizsgálatot jelentett, amely a helyi társadalom megújuló energiákra vonatkozó elfogadottságát mérte, míg a szekunder adatgyűjtés különböző szervezetek adatait használta fel. A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a biomassza hasznosítása, az egyes megújuló energiaforrásokhoz való hozzáállás a helyi társadalom részéről vegyes képet mutat, leginkább függ regionális és helyi szereplők összefogásától illetve a helyi szerveződések erejétől.
The Social Aspects and Public Acceptance of Biomass Giving the Example of a Hungarian Region
Abstract: Biomass energy sources are the most promising, and most heavily subsidized renewable energy sources. The future of biomass energy in the global energy system depends on on many major factors, among others on the attitude of society to the biomass energy and the renewable energy resources. The purpose of the paper is to analyze the opportunities of utilization of biomass energy sources giving example of a Hungarian study area furthermore to study the public acceptance of renewable energy sources in a certain region. The study aims to explore the general knowledge, innovative attitude, acceptance and willingness of application as well as the estimation of the benefits of the use of RES within the inhabitants. Data collection has carried out by primary (questionnaire survey) and secondary ways in order to gain deep information from the target group (local people). The conclusion we can drawn from the analysis is that society take the biomass energy into consideration and its importance and responsibility is increasing. As far as the consciousness is concerned, the knowledge and the environmental friendly approach of inhabitants are also sufficient.
The Energy Structure of the European Ancillary Zone
Abstract: The base of the research is to know in which area the European Union sovereign territory. In our case we can examine the export relations, due to this we can say that the EU is the dominant export partner in Europe, in the Middle East and in Africa. Dominant partner means the leader partner from all relations, with 25 % minimum ratio.
Energy Producer Background of the Renewable Energy Spreading in the Northern Great Plain
Abstract: The primer condition of the efficient renewable energy usage is the exact knowledge of the natural energy possibilities in a region of the surface in a period. Henceforth in the alternative energy usage the technological background has determinant position. Besides the natural and technical aspects the supporting-financial background is the third pillar that determine the energy usage. There is a fourth pillar the social acceptance of an energy source, which depends on the teaching system, media and politics.
Energetika, a fejlődés sarokköve
Abstract: Az energetika a 21. századi ember életét teljesen átszövi, ezért jelenléte alapvető fontosságú. Ha ezt számokban is megvizsgáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy Magyarországra különösen igaz ez a megállapítás. 2002-ben Magyarország nettó energia importja 726.000.000.000 Ft volt, ami az összes importunk 13,4 %-a (Magyarszéky Zs., 2003). Összehasonlítás képpen az összes államilag támogatott K + F 36 mrd Ft, míg a Lakásépítési program 137 mrd Ft volt 2002-ben (Lakatos J., 2003).
Energy Policy in the European Union with special regard to the energy policy in Denmark, France, Finland and Hungary
Abstract: In this publication I will underline three important chapter from boundlessly oversized the European energy policy. These are the determination of the developmental center of the European Union, the differencies between the knowledge of people in countries with diverse maturity, according to the four selected countries, and the structure of the energy policy in the the four chosen countries.
Energetika, az aprófalvak kitörési lehetősége
Abstract: A vizsgált településeink Gelénes és Vámosatya az Ukrán határ mentén helyezkednek el, Vásárosnaménytól 10 km-re. A települések lélekszáma 613 és 649 fő (www.ksh.hu, 2004) A településeken 393, illetve 341 munkaképes korú lakos van, melyből munkája 26 valamint 21 főnek van. Csatornázottság nincsen, a gázfogyasztók aránya 50 % alatti. Segélyben részesül 137 fő. Ezek az adatok jelzik a terület kilátástalan helyzetét, melyből kiutat csak külső segítséggel találhatnak.