Társadalom földrajz

Települési fejlődési pályák a Csereháton

Szerző: Pénzes János – Tóth Tamás
Abstract: A tájföldrajzi értelemben vett Cserehát a magyar-szlovák országhatártól délre, a Hernád- és a Bódva- (illetve annak torkolata alatt a Sajó) folyók között csúcsára állított háromszögre emlékeztető területet öleli fel. Vizsgálatunk alapjául azonban a KSH 2004. január 1-től hatályos kistérségi lehatárolása szolgált. Az edelényi, encsi és szikszói kistérségek szinte teljesen lefedik a tájegységet, így az elemzés 104 településre – 1504,2 km2-re – terjedt ki (EKÉNÉ ZAMÁRDI I.–TÓTH T. 2004). A térség tradicionálisan elaprózott településszerkezetű, városhiányos és halmozottan hátrányos helyzetű, melynek elmaradottsága és periférikus mivolta több fázisban lezajlott leszakadásához köthető (G. FEKETE É. 1995). A szocializmust követően (BELUSZKY P. 1976) a rendszerváltás is tovább növelte a térség lemaradását, mely az ország újonnan formálódó térszerkezetében a külső periféria helyzetébe került (NEMES NAGY J. 1996). A kedvezőtlen helyzetet jelzi, hogy mindhárom kistérség beletartozik a leghátrányosabb 48 kistérséget felölelő csoportba (MAGYAR KÖZLÖNY 2004/47.), illetve Nemes Nagy József 2004-ben a készült versenyképességi elemzésében a 168 kistérség rangsorában a szikszói kistérség mindössze a 148., az edelényi a 149. és az encsi a 150. helyen állt (NEMES NAGY J. 2004).

Teljes cikk letöltése

Hivatkozás: In: Tóth T, Baros Z, Bíróné Kircsi A (szerk.)
EUREGA-RES Megújuló energiák kutatása és hasznosítása az Európai Unió újonnan csatlakozott országaiban. Konferencia helye, ideje: Debrecen, Magyarország, 2005.11.28pp. 19-26.
(Magyar Szélenergia Társaság kiadványai)