Társadalom földrajz

ÖNKORMÁNYZATI KÖRNYEZET- ÉS KLÍMAVÉDELEM NÉMET PÉLDÁK TÜKRÉBEN

Szerző: Fodor László
Abstract: The current study focuses on the local level of environmental and climate protection. The most im- portant duties of German local governments are described from Hungarian point of view. In the field of urban planning, a detailed analysis of regulatory competencies is given regarding climate protec- tion. In this respect, local governments in Germany have much greater autonomy than in Hungary. In the national building law the problems of climate change and solutions in order to avoid harmful environmental impacts of renewable energy investments are seriously reflected. Overall, the German law can be a useful model in order to develop the Hungarian legislation. However, full transposition of the German model is not realistic at all, because the Hungarian public service sector is centralised and renewable energies have no real priority in the Hungarian energy policy.

Bevezetés

Manapság az érdeklődés – a nemzetközi, uniós, illetőleg nemzetállami cselekvési szintek vizsgálatát s hatékonysági problémáik konstatálását követően – egyre inkább a helyi cselekvési szintnek az ökológiai, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság elérésében játszott szerepére irányul. Ez szoros összefüggésben áll azzal a – nemzetközi jogi, európai uniós és nemzeti szinten egyaránt megfogalmazódó – felismeréssel, hogy a legkevesebb környezeti igénybevétellel és terheléssel azon társadalmi-gazdasági rendszerek működése jár, amelyek a helyi erőforrások hasznosítására épülnek. A német példa azt mutatja, hogy vannak olyan sikeres helyi kezdeményezések (pl. helyi vagy regionális energiatermelési és elosztási modellek), amelyek egyszerre szolgálják az energiahatékonyság, a környezetvédelem és a fenntarthatóság céljait, miközben megfelelnek a helyi fejlesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek (helyi erőforrásokra támaszkodnak, helyi igényekhez igazodnak, hozzájárulnak a helyi lakosság életminősége javításához) is (Bärenbrinker, 2012). A helyi erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás egyik garanciája, ha a velük kapcsolatos döntések helyben születnek, s azokban a helyi közösségek aktívan részt vesznek. Tudják ezt Németországban is, ahol a tudományos diskurzusnak a kommunális környezetvédelem folyamatosan tárgya, s pl. a klímavédelemhez nélkülözhetetlen energiapolitikai lépések egyik fő aktoraiként is a községeket nevezik meg. A helyi önkormányzatok környezettel kapcsolatos feladatai ennek megfelelően egyre szélesebb kört kell, hogy lefedjenek. Ez lehet rendeletalkotás, tervezés (stratégiaalkotás), településüzemeltetés (közszolgáltatások szervezése, vagyongazdálkodás), hatósági feladatok ellátása – hogy csak a legfontosabbakat említsem. Az önkormányzati autonómia legfontosabb jogosítványa a rendeletalkotás, amelynek során a környezetvédelmi szabályozási tárgykört szélesen kell értelmezni. Hazánkban (s mint alább látni fogjuk, Németországban is) ebből indulva ki, többek közt a következő kérdésekről alkotnak helyi rendeleteket az önkormányzatok: környezetvédelem (mint integrált tárgykör), településrendezés (ahol az építésügy mellett jelenik meg a helyi környezetvédelem), a helyi építészeti örökség védelme, települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás, köztisztaság, közterület-használat, a hulladékok és a tarló égetése, zajvédelem, helyi jelentőségű természetvédelmi terület létesítése, a zöldterületek és a fás szárú növények fenntartása illetve kezelése, a háztartási szennyvíz kezelése (ha az nem a közműbe kerül), vagy a belterületi állattartás (amit a felszín alatti vizek védelme érdekében rendezhetnek). De környezeti vonatkozása lehet akár a közösségi közlekedés, a parkolási rend, a távhőszolgáltatás vagy a vagyongazdálkodás helyi előírásainak is. Mindezek közül többnek a klímavédelemben is szerepe van (Bányai, 2014). Míg nálunk a közigazgatás és számos közszolgáltatás terén az utóbbi években központosítás zajlik (a települések mozgástere csökken), Németországban – különösen az energiaágazat radikális átalakulása miatt ezzel a negatív tendenciával épp ellentétes irányú folyamatok zajlanak (Horváth, 2015; Fodor, 2014). A környezetvédelem helyi vonatkozásaival, az önkormányzatok feladat- és hatáskörével kapcsolatos jogszabályok, alkotmánybírósági döntések hazánkban még alig szembesültek a klímaváltozás problematikájával. Kérdésként merül fel e körben, hogy a klímavédelmi kihívások mennyiben érintik a települési önkormányzatokat? A szakirodalom ezzel kapcsolatban több problémát is jelez: pl. mennyiben indokolható meg egy helyi szintű előírás olyan környezeti problémák elleni fellépésként, amelyek egészében vagy részben globális jellegűek? Milyen módon lehetséges egyáltalán az energiaszektort – mint a klímapolitika legfőbb területét – érintő önkormányzati szabályozás egy liberalizált energiapiacon, ahol még a nemzetállamok fellépése is erősen korlátozott? (Waller, 2013; Fodor, 2014) Az alábbiakban a németországi megoldások tükrében, de terjedelmi okokból számos részterület mellőzésével vizsgálom ezeket a kérdéseket.

A teljes cikk megtekintéséhez kattintson ide