Hőszivattyú működése

A hőszivattyú működési elve – fűtés környezetből nyert energiával

Az AIR MAGNA 150 hőszivattyú a fűtéshez és a melegvíz előállításhoz szükséges energiát a külső levegőből nyeri. A hőenergia egy alacsony hőmérsékleten kerül felvételre és hajtóenergia (elektromos energia) segítségével egy magasabb hőmérsékleten kerül hasznosításra. A levegőből nyert hőenergia kb. -25ºC és +43ºC hőmérsékletű, és kb. 35-65ºC-on kerül a fűtési körbe. A fűtési teljesítmény és a hajtóenergia hányadosa az ún. COP-teljesítménytényező. Tehát minél kisebb a hőmérséklet emelkedése (például 0ºC-ról 35ºC-ra), annál kevesebb hajtóenergiára lesz szükség, és annál jobb lesz az energiahatékonyság. Minden háztartásban fellelhető a hőszivattyúhoz hasonló működési elven alapuló berendezés: a hűtőszekrény. A hőszivattyú kiépíthető oly módon, hogy mindkét célnak megfeleljen, vagyis télen fűtsön, nyáron pedig hűtsön.

 

Munkaelv

A hűtőközeg (mint például az ózonréteget nem károsító, FCKW = fluor-klór-szénhidrogén-mentes R407C típusú gáz) hőátadás útján (külső levegő) alacsony forrásponton elpárolog, majd a kompresszorban besűrűsödik, és ezáltal felforrósodik. A hűtőközeg a kondenzátorban leadja a hőt (fűtési víz), és közben kondenzálódik. Az expanziós szelepen keresztül érkező folyadék a környezettől hőt elvonva gőzzé alakul és a kompresszoron át a kondenzátorba kerül, ahol lehűl és kezdődik a folyamat előröl. A hőszivattyú kompresszorát az esetek többségében egy villamos motor hajtja.

 

Teljesítménytényezők

A modern elektromos hőszivattyúk teljesítménytényezői az elmúlt évek során folyamatosan növekedtek. Ehhez természetesen hozzájárultak az újfajta hűtőközegek, a tökéletesített típusú kompresszorok, stb. Az elektromos hőszivattyúk hatékonysága az éves munkateljesítménnyel mérhető, melynél a leadott munka hasznossági fokát helyezzük szembe a ráfordított energiával. Ezzel a mérőszámmal szemléltethető igazán a hőszivattyúk hatékonysága.

 

Bekötés a fűtési rendszerbe

A fűtési hőszivattyúk leggyakrabban lakóépületeknél, illetve egy- vagy kétlakásos családi házaknál alkalmazhatók. Amíg a 80-as évek elejéig ezekben az épületekben még a 20 kW-os illetve a még nagyobb fűtésteljesítményű berendezések voltak a szokványosak, addig a mai hőszivattyúk teljesítménye gyakran kisebb mint 12 kW. A hőszigetelés fokozatos javulása a fűtésigény jelentős visszaesését idézte elő.

 

Összegzés

Az utóbbi években a hőszivattyús rendszerek területén tapasztalt fejlődés köszönhetően az újfajta hűtőközegeknek és a tökéletesített típusú kompresszoroknak a teljesítménytényezők jelentős növekedését idézte elő azonos üzemi feltételek mellett.

 

Az AIR MAGNA 150 tulajdonságai

Az AIR MAGNA 150 készülék gyárilag a következő komponenseket tartalmazza: keringető szivattyút a fűtési rendszerhez (radiátoros vagy padlófűtéses), háromjáratú váltószelepet a melegvíz termelésre, valamint egy beépített vezérlőegységet a könnyen kezelhetőség érdekében.
Az AIR MAGNA 150 egy kompakt központi berendezés, mely az épület melegvízellátását és fűtését szolgálja. A készülék kapható aktív hűtéses kivitelben is. Az egyes készülékek 8kW és 60kW közötti teljesítményintervallumot fednek le, de soros kapcsolásban akár 3600 kW fűtésteljesítmény is elérhető.

 

Minőség – magas üzembiztosság és hosszú élettartam

Az ANTEK hőszivattyúk kiváló minőségű anyagok felhasználásával készülnek. Ez garantálja a nagyfokú üzembiztosságot és a hosszú élettartamot. Az állandó tesztek és a folyamatos fejlesztések eredményeképpen az ANTEK hőszivattyúk a leghatékonyabb teljesítőképességű aggregátorok közé tartoznak.

 

Vezérlés – integrált kijelző

A készülék tartozéka egy könnyen kezelhető vezérlőegység. Az időjárás irányította vezérlőegység segítségével a háztulajdonos minden értéket egyszerűen és kényelmesen le tud olvasni, és a készüléket adott esetben a megváltozott szituációhoz tudja igazítani.