Passzív napenergia-hasznoítás

Passzív energia-felhasználáson a napsugárzás építészeti megoldással való hasznosítását értjük. Ilyen rendszerek alkalmazásával csökkenthető az energiafogyasztás és csak a téli hónapokra korlátozható a fűtés (Zöld A., 1999). A Megújuló Energiapark épülete is alapvető például szolgál a passzív napenergia-hasznosításnak, ugyanis az épület déli oldalán hatalmas üvegfelületek találhatóak, míg az északi oldalon egyáltalán nincsenek nyílászárók. A nyári túlmelegedés ellen árnyékolók használatával védekezik az épület, míg a fűtési időszakban ezek mellőzésével csökkenthetőek a fűtési költségek.


Ahhoz, hogy meghatározzuk egy épület energiaigényét, és ezzel azon területeket, ahol csökkenthető az energiafelhasználás, rendkívül sok tényezőt kell figyelembe venni.

Qn = E * nh * An * S * Atr/An*0,8(0,7 * kn * Rn + 0,3 * ke * Re)

...amely képletben az E egy adott hónapban az adott tájolási egységnyi felületre jutó sugárzásintenzitás napi összege. Az nh a hónap napjainak a száma, az An az üvegezett felület névleges méretek szerint számított területe, az S az üvegezésnek az adott hónap napállásai mellett, ténylegesen benapozott hányada. Az Atraz üvegfelület tényleges területe, a kn a nappali hőátbocsátási képesség tényezője, az ke az éjszakai hőátbocsátási képesség tényezője, az Rn a nappali hőátbocsátási ellenállás, míg az Re az éjszakai hőátbocsátási ellenállás (Zöld A., 1999).


Magyarországra átlagosan hónapokra megadható mérőszámra van szükség (Zöld A., 1999). Magyarországon a lakóépületek 1 m2-re vonatkoztatott fűtésigénye 1 évre extrapolálva 142 kWh.