Megújuló Energiapark

Megújuló Energiapark

Milyen technológiákat alkalmazhat, aki ma házépítéshez megújuló energiákat kíván igénybe venni? – erről kérdeztük Csákberényi-Nagy Gergelyt, a debreceni Megújuló Energiapark Kutatóközpont vezetőjét.

– A legelterjedtebb eszköz a napelem, mely összegyűjti a fényt és azt árammá alakítja, a „felesleget”, vagyis a rendszer által megtermelt részt, amit a ház éppen nem használ el, pedig az elektromos hálózatba táplálja. Óriási előnye a kiegyenlítettségében van: amikor túltermel, az áramot átadja, és amikor szükség van rá, akkor vissza kivesz a hálózatból a felhasználó – magyarázza a szakember. Gyors számítást is végez: egy 3-4 kilowattos (kW) rendszer fedezheti egy családi ház teljes igényét; úgy számolhatunk, hogy kW-onként 400 ezer forint a befektetési költsége, tehát 1,5 millió forintból kihozható, és mintegy 8 év alatt térül meg. – Sajnos, Magyarországon magánszemélyek számára nincs támogatás az alternatív energiaforrások beépítésére, és ez visszafogja a piacot, holott támogatással a megtérülés 5 év alá lenne szorítható, ami valószínűleg jelentősen megnövelné az elterjedtséget! – tette hozzá.

A napkollektor a napelem „rokona”, de más célja van: melegvizet állíthatunk elő vele, illetve a fűtésre tudunk rásegíteni.

– Ott gazdaságos alkalmazni, ahol egy családban legalább 4-5 ember van, de nagyon jó szolgálatot tehet kempingekben vagy intézmények öltözőihez beépítve. A napkollektort ugyanis nem tudjuk olyan kiegyensúlyozottan használni, mint a napelemet; folyamatosan melegíti a vizet, s ha például elutazunk egy hétre, akkor nem lehet azt eltartalékolni. De természetesen így is nagyon praktikus, egy család melegvíz-hő szükségletének 75 százalékát fedezheti. 500 ezer és 1 millió forint közötti összeg a bekerülési költsége, 8-9 év alatt térül meg – részletezte Csákberényi-Nagy Gergely.

Egy hatékony, bár kevéssé elterjedt technológiát is bemutat: a faelgázosító és beépített puffertartállyal rendelkező kazánt, amire egyébként régi vegyestüzelésű kazánjainkat is lecserélhetjük, tehát nem csak az újonnan építkezőknek áll rendelkezésére. (Ezeknél a rendszereknél a kazán egy vízkeringető rendszerhez csatlakoztatva fűt.)

– Ezt nem kell folyamatosan rakni, elég hetente egyszer feltölteni tüzelővel (ami lehet fa, pellet, stb.) és a kazán adagolja a fűtőanyagot. Továbbá, szemben a hagyományos kályhákkal, nem egyszerre sugározza ki a hőt, hanem a felmelegített vizet a tartály tárolja és szükség szerint juttatja a fűtőrendszerbe. Lényegesen magasabb a hatásfoka is, fele annyi fával működik, mint a megszokott kazánok. Nagyjából 10 év alatt térül meg a beszerzési költsége.

A legdrágább az elérhető technológiák közül a hőszivattyú, ami a levegő vagy a talaj hőjét hasznosítja. Bekerülési költsége minimum 2 millió forint, de háromszor ennyi is lehet, cserébe viszont megspórolhatjuk a gáz bevezetését (és használatát). Mint a Megújuló Energiapark Kutatóközpont vezetője elmondta, ezzel csak új építésű háznál érdemes tervezni, ugyanis az egész fűtőrendszert hozzá kell igazítani. Padló- vagy falfűtés kiépítése szükséges, ugyanakkor míg egy hagyományos radiátornak 60-70 fokos melegvízre van szüksége, hogy át tudja adni a hőjét, itt elég 40 fokra melegíteni a vizet. Bónusz, hogy nyáron klímát működtethetünk, vagyis hűthetünk vele. A megtérülési ideje 10 év, és az ára miatt kevéssé elterjedt, hiszen jellemzően mire kikalkulálják egy ház építésének költségeit, hőszivattyúra már nem jut pénz – jegyezte meg Csákberényi-Nagy Gergely.

– A hőszivattyú működéséről leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a hűtőszekrényben is dolgozó kompresszoréra hasonlít: két hely hőmérséklet különbözetét hasznosítja. Ez azt jelenti, lefúrnak a földbe úgy 100 méterig, onnan hőt von ki a szivattyú és azt a házba „szállítja”, illetve nyári melegben megfordul a folyamat. A levegős hőszivattyú hasonló elven a léghőmérsékletet hasznosítja, valamivel olcsóbb technológia, viszont mínusz 15 fok alatt nem működik, tehát ez esetben valamilyen tartalék fűtési lehetőségről is gondoskodni kell – részletezte a szakember.

– Az állami támogatás itthoni hiánya ellenére fenti rendszerek nálunk is terjednek, elsősorban a napelemek, melyekből egyébként Európában legtöbbet Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Spanyolországban használnak. Az áruk az elmúlt 10 évben jelentősen lecsökkent: míg 2006-ban 1 Watt teljesítmény 4 euróba került, ma 50 centbe. Nem valószínű, hogy tovább fog mérséklődni, hanem - mivel természetesen folyamatosan fejlesztik a technológiát - inkább a teljesítményük növekedése várható – vélekedik Csákberényi-Nagy Gergely. Végezetül még egy komoly érvet mond a napelemek mellett: azokra 25 év garanciát vállalnak a gyártók, ami azonban nem azt jelenti, hogy akkor cserélni kell, hanem azt, hogy a napelem negyedszázados működés után a kezdeti teljesítményének még mindig a 80 százalékát fogja nyújtani!