Miből lehet építkezni? – a csirketolltól a sörös üvegekig

Miből lehet építkezni? – a csirketolltól a sörös üvegekig

Vannak alternatív építő anyagok mint a szalmabála, vályog és pár hasonló ami eszünkbe juthat ha ezt a kifejezést halljuk. Nézzük meg kicsit ennek a területnek a komolyan hangzó és az elrugaszkodottnak tűnő elemeit.

Ide tartozik az ISB-technológia és a szuper-vályog is. Az előzőnél a kőzetgyapot hőszigetelő elemekből és gipszkartonból álló blokkokat kész betonnal kiöntik, a szuper-vályoghoz hasonlóan helyi anyagokból is lehetővé teszik a falazóblokkok kiöntését és így alakítják ki a födémet és a falakat. Az utóbbinál a kihívás, hogy a vályog szilárdsága nem megfelelő a mai technológiai kihívásoknak. A vályogkeveréket polipropilén zsákokba töltik, ez már jó nyomó- és húzószilárdságot biztosít, így küszöbölik ki ezt. A szilárdságot erősítendő a keverékbe meszet vagy cementet is tesznek, a zsákok közé fektetett szögesdrót is ezt erősíti. Az építés ökológiai lábnyoma jóval kisebb, mivel 80-90 százalékban a helyi földből, egyszerű kézi erővel emelhető ki, ára körülbelül a fele az átlagos építő anyagoknak.

A folyékony gránit előnyei a betonnal szemben a hasonló felhasználási területeken, hogy sokkal magasabb a tűzállósága és a másik anyaggal ellentétben nem robban szét magas hőmérsékleten. A Sheffield Hallam Egyetem kutatói által folytatott kísérletek során kialakított anyag építőipari felhasználásához az alapanyagok akár 70% is megújuló forrásból származhat és közel 30%-al kevesebb cementre van szükség. Ezt az építési technológiát fejlesztő módszerek a szénszálas beton és az önjavító beton is. A szénszál az acélnál sokszor erősebb, és bár a súly csak harmada de kétszer merevebb és így a nagyobb terheléseket is jól bírja amelyeket az időjárási jelenségek illetve a földrengések okozhatnak. Ma már nem csak vasbeton szerkezetek javítására, de a díszburkolatok súlyának csökkentésére is használják. Az építőanyag a mészkövet előállító baktériumok mellett az általuk felhasznált kálcium-laktátot is tartalmazza az önjavító beton esetében. A Delfti Műszaki Egyetem hollandiai kutatói által fejlesztett technológia a mikró repedések kajavitását amikor azokon keresztül víz éri őket és így elindul működésük. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy ezzel megnöveljék az építő anyagok élettartamát. Mit tehetünk, ha átlátszó, de ellenálló és stabil felületet szeretnénk? A megoldás a már 2002 óta szabadalmaztatott üveg beton. Ahogy Losonczi Áron fogalmazta meg egy 2006-os, a hetek.hu-n megjelent cikkben: “Az ötlet, hogy betont és üveget együtt alkalmazzunk, elég régi. Az számít újdonságnak, hogy üveg helyett optikai szálat alkalmaztam. Így az ősi kőszerű építőanyag továbbra is homogén megjelenésű maradt, de emellett transzparenssé vált.

De ezek még mindig az értelmezhető kategóriába tartozó módszerek. A napokban megjelent index.hu cikkben ismerhettük meg Major József ötletére épülő módszert amely a madártoll kiváló hőszigetelő képességére és jó szerkezeti tulajdonságaira épít. Az egyébként hulladéknak számító anyag újra hasznosításából előállítható külső és belső szigetelésre is alkalmas anyagnak nagy jövőt jósolhatunk. Megjelennek elszigetelt esetekben műanyag illetve üveg palackokból megkonstruált funkcionális és lakó épületek. Az előzőre az elsősorban hátrányos területeken alkalmazható építési technológiát nagy részletességgel ismertető honlap (http://www.eco-tecnologia.com/) mutat konkrét példákat és módszereket gyakorlatilag az összes jelentősebb volt gyarmati nyelven. Az üres vázákat, amforákat már az ősi Rómában is felhasználták épületek falazásánál és az üres üvegetek a technológia fejletté és olcsóvá válása után széles körben használták. Az első dokumentált “palack ház” 1902-ben készült Tonopah városban Nevadában az USA-ban William F. Peck vezetésével. A kedvencem mégis a Wat Pa Maha Chedi Kaew buddhista templom Thaiföldön Sisaket tartományban. A Heineken cég 1963-ban legyártott 100.000 darab, WOBO (world bottle) fantázianevű üveget 350 és 500 mm méretekben amelyet kifejezetten ilyen célokra szántak és vágás vagy bármilyen más beavatkozás nélkül alkalmasak voltak építésre. Ezek egy részéből készült 1970-ben Mr. “Freddy” Heineken részére egy pihenő ház a Hollandiai Noordwijkban. Az ötlet is tőle, Alfred Heinekentől származott és a “téglákat” John Habraken holland építész tervezte meg.

Ahogy elkezdtem magam bele ásni a témába, rájöttem, hogy szinte kifogyhatatlan ez az irány és már el is kezdtem adatokat gyűjteni ahhoz, hogy ezekben az elvontabb és ma még furának tűnő épületekben milyen energia források segítik majd a kényelmünket.

http://www.isb-system.com/en/products/the-isb-building-system

http://szupervalyog.szupervalyog.com/

http://www.liquidgranite.co.uk/

http://www.hetek.hu/belfold/200601/uvegbeton_egy_futurisztikus_magyar_talalmany

http://index.hu/gazdasag/2017/02/03/szigeteles_baromfitollbol/

http://www.eco-tecnologia.com/

https://en.wikipedia.org/wiki/Bottle_wall

http://openscholarship.wustl.edu/bcs/117/